Több mint két év várakozást követően az Európai Tanács 2024. május 24-én jóváhagyta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelvet (CSDDD), mellyel lezártnak tekinthető az elfogadási folyamat. Ezen irányelv célja, hogy a nagyvállalatokat felelősségre vonja az ellátási láncaikban történő emberi jogi és környezeti jogsértésekért.
Kik a kötelezettek?
- Akik legalább 500 főt foglalkoztatnak, és legalább 150 millió eurós éves nettó árbevételük van.
- Akik legalább 250 főt foglalkoztatnak és legalább 40 millió euró az éves nettó forgalmuk, és legalább 20 millió eurós éves forgalmat magas kockázatú ágazatban érnek el. A magas kockázatú ágazatok közé tartoznak:
- Textil- és lábbeligyártás vagy -nagykereskedelem
- Élelmiszergyártás vagy -nagykereskedelem
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat
- Ásványi nyersanyagok kitermelése és nagykereskedelme
- Harmadik országból olyan nagyvállalat, amelynek az EU-ban 150 millió eurót meghaladó nettó árbevétele van.
Mit jelent a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelve pontosan az érintettek számára?
A vállalatoknak azonosítaniuk kell a tényleges és potenciális emberi jogi és környezeti hatásokat a vállalat saját működésére és értékláncára vonatkozóan. Publikálniuk kell, hogy az azonosított kockázatokat hogyan kezelik. Ehhez a vállatoknak egy komplex mechanizmust kell kidolgozniuk, amit lehetőség szerint egy szabályozó dokumentum követ.
Első lépésként egy teljeskörű átvilágítást kell alkalmazni, ami kiterjed a vállalat saját működésére, leányvállalataira, valamint az értékláncára. Az átvilágítás magába foglalja a káros hatások azonosítását. Ezt követően a vállalat megfelelő intézkedéseket dolgoz ki a káros hatások megelőzésére, illetve megszüntetésére. Az ellátási lánc tekintetében a vállalatnak ösztönöznie kell a külső érintetteket. Például ha beszállítói körében környezeti vagy társadalmi normák megsértése jutott a vállalat tudomására, és azt a beszállító nem szünteti meg meghatározott időn belül, akkor a vállalatnak kötelessége megszüntetni az üzleti kapcsolatot az adott érintettel.
A fentieken túl a vállalatnak kötelessége egy panaszkezelési rendszert működtetnie. Ennek célja, hogy bárki közvetlenül bejelentést tehessen, akit káros társadalmi vagy környezeti hatás ért vagy érhet. Fontos, hogy a rendszer monitorozását, kezelését egy erre kijelölt, független személy végezze. Egy jól működő panaszkezelési mechanizmus segítheti a vállalat hatékony kockázatkezelését, erősítheti az érintettekkel való bizalmat, valamint növelheti a transzparenciát.
Hasonló szabályozások már korábban is megjelentek az ellátási lánc átvilágítására, amire a legjobb példa a Németországban hatályba lépett Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz (LkSG), vagyis az Ellátási Láncok Átláthatóságát és Megfelelőségét Biztosító Törvény. Ez egy előremutató példa az ellátási láncok átláthatóságának és fenntarthatóságának növelésére.
A vállalatoknak érdemes mielőbb megkezdeniük a felkészülést, hogy sikeresen alkalmazkodjanak az új követelményekhez, ugyanis nagy kihívás jelent a szükséges adat és információhalmaz begyűjtése.
Az ESG-szabályozás aktuális fejleményeinek összefoglalóját, a bevezetéssel kapcsolatos híreket, tippeket, segédleteket ESG hírlevelünkben juttatjuk el feliratkozóink számára. Ne maradj le Te sem, iratkozz fel ITT!
