A hamarosan a magyarországi vállalatokat is érintő ESG-szabályozások gyors ütemű változásával nehéz lépést tartani.
Miről is szól az ESG? Általános és fokozatosan bevezetett szemlélet, amely az elmúlt két évtized során vált egyre jelentősebbé. A szabályozáskól korábban is írtunk már, de érdemes újra kibontani a rövidítés mögött álló jelentést.
Az ESG a környezeti (environmental), társadalmi (social), és vállalatirányítási (governance) kritériumok rövidítése, amelyek segítik a vállalat fenntarthatósági teljesítményének átláthatóságát.
Környezet (Environment): Ez a pillér a vállalat környezeti hatásával foglalkozik. Ide tartozik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a hulladéktermelés minimalizálása, a víztakarékosság, a fenntartható energiaforrások használata és a környezetszennyezés megelőzése. Összességében a vállalatoknak információt kell szolgáltatniuk, hogy milyen pozitív és negatív hatással vannak a környezetre.Társadalom (Society): Ez a pillér olyan témákat ölel fel mint az emberi jogok tiszteletben tartása, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítása, a munkavállalói jogok betartása, a helyi közösségek támogatása.Vállalatirányítás (Governance): Az irányítási szempontok az ESG keretrendszerben a vállalatok irányítási gyakorlatát és etikai normáit vizsgálják. Ide tartozik a hatékony kockázatkezelés, az átlátható működés, a felelősségvállalás a befektetők és a részvényesek felé, a korrupció elleni küzdelem, felelős beszerzési politika a vezetői etikus magatartás és a diverzitás a vezetői testületekben. A jó vállalatirányítás bizalmat épít a befektetők és a partnerek körében, és stabil alapot biztosít a vállalat hosszú távú sikeréhez.
CSRD: irányelv, ESG: keretrendszer
2022 novemberében fogadták el a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD), melynek célja elsősorban a pénzügyi források fenntartható irányba való áramlása, illetve az átlátható és összehasonlítható környezeti, társadalmi és vállalati információk jelentése. Az irányelv tehát a vállalatok hosszútávú fenntartható működését ösztönzi, ami meghatározó lesz a befektetői döntések során.
A kötelező fenntarthatósági jelentést az ún. ESRS szabványban szereplő standardok szerint kell elkészíteni. A szabvány szerint viszont nemcsak a múltbeli információkat kötelező megosztani, hanem a jelentésnek tartalmaznia kell a rövid-, közép- és hosszútávú kilátásokat is. A standardokat a kettős lényegesség elve szerint kell riportálni.
A CSRD az EU fenntarthatósági törekvéseinek része, és hozzájárul a zöld gazdaságra való átálláshoz. Az ESG tényezők beépítése a jelentéstételbe segíti a vállalatokat abban, hogy megfeleljenek a szabályozói elvárásoknak és a piaci követelményeknek.
A CSRD és az ESG közötti kapcsolat azt jelenti, hogy a vállalatok számára kötelezővé tett fenntarthatósági jelentések az ESG keretrendszer elemeire összpontosítanak, biztosítva az átláthatóságot és az adatok minőségét
Kik az ESG-jelentések célcsoportjai?
Befektetők: A befektetők az elsődleges célcsoport, akik a fenntarthatósági jelentés segítségével fel tudják mérni a vállalatok hosszú távú fenntarthatósági kockázatait és lehetőségeit. Ez segít nekik abban, hogy megalapozott befektetési döntéseket hozzanak, és elkerüljék azokat a vállalatokat, amelyeknek jelentős ESG-kockázataik vannak.
Hitelezők: A hitelezők az ESG-jelentéseket arra használják, hogy felmérjék a vállalatok hitelképességét. A jövőben a hitel kamatok megállapításánál lesz mérvadó a fenntarthatósági jelentés megléte.
Ügyfelek: Az ügyfelek az ESG-jelentéseket arra használják, hogy tájékozódjanak a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről, gyakorlatáról. Ez befolyásolhatja döntéseiket, és arra ösztönözheti őket, hogy olyan vállalatoktól vásároljanak, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság iránt.
Politikai döntéshozók: A fenntarthatósági jelentésből nyert információk tendenciáit kísérik figyelemmel. Ezeket az információkat felhasználhatják a döntéshozatal során.
Munkavállalók: A munkavállalók az ESG-jelentéseket arra használják, hogy felmérjék a vállalat elkötelezettségét a munkavállalói jólét és a munkahelyi biztonság iránt. Ez befolyásolhatja a munkahelyválasztási döntéseiket, és arra ösztönözheti őket, hogy olyan vállalatoknál dolgozzanak, amelyek jó munkakörülményeket biztosítanak.
Helyi közösségek: A helyi közösségek az ESG-jelentéseket arra használják, hogy tájékozódjanak a vállalat környezeti és társadalmi hatásairól, valamint a vállalat cselekedeteiről, társadalmi felelősségvállalásáról.
Milyen lépésekkel lehet időben felkészülni az ESG-kötelezettségekre?
- Szabályozó dokumentumok áttekintése: Fontos a nyomonkövetés a nemzetközi és hazai szabályozási környezet változásáról. Érdemes szakértőket, tanácsadókat bevonni, akik összefogják a szabályozási változásokat.
- GAP elemzés: GAP analízis segíthet a vállalatnak abban, hogy átláthatóvá tegye teljesítményét, és azonosítsa a hiányosságokat az szabályozások terén. Ez a módszer strukturált megközelítést kínál a jelenlegi és az elérni kívánt állapot közötti eltérések feltárására és kezelésére.
- Lényegességi elemzés: Külső és belső érintettek bevonásával a vállalat azonosítja a működése során releváns fenntarthatósági témaköröket. Ehhez fontos azonosítani és értékelni a vállalat saját működésében és ellátási láncában rejlő kockázatokat. Ezt követően az elkészített lényegességi mátrix priorizálja azokat a lényeges témákat, melyekre a legnagyobb hangsúlyt kell fektetnie a vállalatnak.
A fentieken túl ki kell alakítani egy ESG-rendszert, ugyanis nemcsak a követelményeket kell teljesíteni a szabványban megadott fenntarthatósági témák tekintetében (saját munkavállalók, energia, körforgásos gazdaság, üzleti etika stb.), hanem ki kell alakítani egy keretrendszert is. A rendszer magába foglalja az ESG adatok gyűjtésére kialakított rendszert, az irányelveket, akcióterveket és célokat.
Az ESG-szabályozás aktuális fejleményeinek összefoglalóját, a bevezetéssel kapcsolatos híreket, tippeket, segédleteket ESG hírlevelünkben juttatjuk el feliratkozóink számára. Ne maradj le Te sem, iratkozz fel ITT!
